Közigazgatás és az open data

A nyílt adatok ügye a digitalizáció, azaz a műszaki haladás és annak társadalmat átalakító hatásai, és a politika által meghatározott térben jelenik meg, számos egymást részben erősítő, részben akadályozó tényező eredőjeként. Rohamosan bővül az előállított adattömeg mérete és új, erőteljes igények fogalmazódnak meg, új módon szeretnék használni ezt az adattengert.

Digitalizáció, avagy a szoftver felfalja a világot
A híres mondás szerint a szoftver felfalja a világot. Ez azt fejezi ki, hogy egyre gyorsuló ütemben alakulnak át meglévő analóg, fizikai rendszereink digitálissá, vagy a már meglévő digitális, hardveres rendszerek funkcióit szoftveres rendszerek veszik át, és megjelennek teljesen új digitális rendszerek is, amelyek egyben új adatforrások is – például kiterjedt érzékelőhálózatok. Az IDC tanácsadó cég előrejelzése szerint 2025-re az össz adatmennyiség el fogja érni a 180 zettabájtot. 2013-ban ez az érték még „csak” 4,4 zettabájt volt – 1 zettabájt egyenlő ezermilliárd gigabájttal, vagy 1 milliárd terrabájttal. A digitális információ adat, automatizált módon kinyerhető, feldolgozható, a feldolgozása eredménye új ismeret, cselekvés, érték alapjául szolgál. Adatökoszisztémák alakulnak ki, új vállalkozások indulnak, új üzleti funkciók és a rájuk épülő modellek jelennek meg. Ismert megfogalmazás szerint a digitális gazdaság számára az adat, információ ugyanazt a szerepet játssza mint a szénhidrogének az ipari társadalmakban. Ez az átalakulás nem fakultatív, nem lehet kitérni előle.

Közigazgatás, politika
A közigazgatásnak mindig is az információ tárolása – közigazgatási nyilvántartások -, feldolgozása, a feldolgozáson alapuló cselekvés – ügyintézés – volt az egyik alapvető funkciója. A demokratikus működés igénye és gyakorlata már jóval az informatika forradalmának kibontakozása előtt megteremtette a közadatokhoz való hozzáférés feltételeit, érvényt próbálva szerezni az információszabadság és az átláthatóság elveinek. A demokratikus működés hiányosságai, a demokratikus politikai rendszerek rossz teljesítménye pedig megteremtette a közadatokhoz való hozzájutás sürgető követelését. Ennek eredményeképpen a civil szféra szervezetei erősödhetnek meg, nőhet a poltikai szféra feletti demokratikus kontroll.

Gazdaság
Új igényként jelentkezett, hogy a közigazgatás, adatainak megnyitásával a szabad újrafelhasználás számára, járuljon hozzá a gazdaság dinamizálásához. A térinformatikai, jogi, gazdasági/pénzügyi, statisztikai, meteorológiai adatok szakértő módon újrahasznosítva, feldolgozva hatalmas értéket képviselnek. A bennük rejtőző üzleti lehetőségek megvalósításához az üzleti szféra szervezetei számára biztosítani kell a szabad újrahasznosítást. Ez a születőben lévő adatipar és adatgazdaság kibontakozásának alapfeltétele.

Az Európai Unió

A nyílt adatok kérdése az Unió gazdasági és politikai törekvéseiben

Az „Európa 2020” az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Hét meghatározó kezdeményezése van. Ezek közül az első a digitális technológiákkal foglalkozó Európai Digitális Napirend. 101 meghatározott célja van hét úgynevezett pillér alá besorolva. Az első pillérben, digitális egységes piac, található a 3. cél, vagy cselekvési terület, a „Közadatok megnyitása az újrahasznosítás számára”. Egy másik felosztás szerint a „Tartalom és média” terület része, ezen belül is az „Adatok” csoportban található a nagy adatokkal együtt.

Hagyományosan a közadatok felhasználása a közigazgatás, a közszféra intézményeire korlátozódik. A közigazgatás, a közszféra hatalmas mennyiségű adatot hoz létre, melynek becsült piaci értéke 32 milliárd euró. Ezeknek az adatoknak az összessége az egyik leghatalmasabb információforrás Európában. A közadatok újrafelhasználásán alapuló szolgáltatások már ma is vannak, például a GPS, időjárási előrejelzések, pénzügyi és biztosítási szolgáltatások.

Az Európai Bizottság nyílt adatokkal kapcsolatos tevékenysége a közadatok (vagy kormányzati, közigazgatási adatok) újrahasznosítására összpontosít. Azért támogatják, mert

  • a közadatok újrahasznosítása új termékeket és szolgáltatásokat jelenthet;
  • a több, nyíltan hozzáférhető adat hozzájárulhat a társadalmi problémák megoldásához;
  • a közigazgatási egységeken belül és között megosztott adatok növelik a működési hatékonyságot;
  • a nyílt adatok elősegítik az állampolgári részvételt a politikai és társadalmi életben és növelik a kormányzat átláthatóságát.

Jogi keretek

Az Európai Unió jelenleg hatályos szabályozása „Az Európai Parlament és a Tanács 2013/37/EU irányelve ( 2013. június 26. ) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról” című irányelven alapul. Az irányelvek nem közvetlenül részei a tagállamok szabályozásának, de minden országnak létre kell hoznia az irányelveket megvalósító jogszabályokat.

Minden olyan információ, tartalom, amely egy adott ország törvényei szerint hozzáférhető az állampolgárok (civil szervezetek stb.) számára, egyben újrahasznosítható is, azaz megosztható másokkal. Alapesetként ezért az információt előállító közigazgatási szervezet csak marginális, vagy határköltséget számolhat. Ez azt jelenti, hogy csak a másolási, hozzáférhetőségi költségeket lehet felszámítani. Tehát például egy országos térkép esetén csak a lemásolás (digitális termékek esetén igazán minimális) költségét lehet felszámolni a térkép előállításának tényleges költségétől függetlenül. Kivételek természetesen vannak.

Az irányelvek hatásköre kiterjed meghatározott kulturális intézményekre is: könyvtárak (beleértve egyetemi könyvtárak), múzeumok és levéltárak. De rájuk más szabályok vonatkoznak: esetükben az újrahasznosítás nem általános jog. Ezen a területen a költségek tükrözhetik a teljes költségeket, beleértve az ésszerű hasznot is. A kulturális intézmények, ha szükséges, a digitalizációs projektumok biztosítása érdekében köthetnek kizárólagos szerződéseket az újrahasznosítókkal (akik digitalizálnak kizárólagos jogot kaphatnak). Az újrahasznosításért felszámított költségeknek, valamint a jogi kereteknek átláthatóaknak kell lenniük.

Végül az irányelv felszólítja a tagállamokat, hogy minél több dokumentumot tegyenek elérhetővé nyílt szabványokon alapuló és gépileg olvasható formátumban.

Hivatkozások:

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Nyílt adatok– az innováció, a növekedés és az átlátható kormányzás mozgatórugói /* COM/2011/0882 végleges */

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé /* COM/2014/0442 final */

Magyarország

A közszféra adatainak használatát jelenleg alapvetően két törvény szabályozza: a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról és a 2012. évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról. Mindkét jelentős törvényt módosításokon esett át.

Infotörvény

Az Infotörvény jelentősége, az információszabadsággal, átláthatósággal, adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések mellett, az, hogy ebben határozzák meg azokat az általános fogalmakat, amelyekre minden további az adatokkal kapcsolatos rendelkezés, jogi szöveg hivatkozik, például: személyes adat, közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat. Továbbá fontos kiemelni ez a jogszabály rendezi el a Nemzeti Adatvédelmi Hatósággal kapcsolatos jogi kérdéseket.

Közadatokról szóló törvény

A közadatokról szóló törvény meghatározza az újrahasznosítás során alkalmazandó alapvető fogalmakat:  hivatalos nyílt szabvány, adatigénylő,  informatikai eszközzel automatikusan feldolgozható formátum, közadat, közfeladatot ellátó szerv, kulturális közadat: nyílt formátum, újrahasznosítás, újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátás.

Emeljük ki az újrahasznosítás meghatározását: „.újrahasznosítás: a közadat vagy kulturális közadat felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti, a közfeladat ellátását előíró jogszabályból eredő célkitűzésen, amire az adatot előállították;”

A törvény kimondja,hogy  a közfeladatot ellátó szerv nem alkalmazhat önkényes megkülönböztetést a közadatok újrahasznosítását kérelmező igénylők között, és nem lehet kizárólagos jogokat biztosítani a közadatok újrahasznosítása során.

 

Közadatokért fizetendő díj

Az újrahasznosítás céljából igényelt közadatokért díjat számolhat fel az adatok kezelője.  A díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének határköltségét. A határköltség az annak költsége, hogy egy adott adatkészletből még egy példány előállítása mennyibe kerül. Például ez lehet a fizikai adathordozó (CD-, vagy DVD-lemez) ára, plusz a lemezre írás költsége. Függetlenül attól, hogy az adatkészlet eredeti előállítása – gyűjtés, feldolgozás, őrzés, stb. – mennyibe került.

Sajnálatos módon ez az általános szabály nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a közadatok gyűjtésnek, előállításának, feldolgozásának, terjesztésének költségeit az adat kezelője saját bevételéből kell, hogy fedezze. Ez esetben érvényesítheti költségeit, maximum öt százalékos nyereséghányaddal megnövelve azokat.

 

Az adatok formátumával kapcsolatban a törvény előírja az adatok elektronikus, automatikus feldolgozást megengedő formátumát.

A törvény végrehajtása, a napi gyakorlatba való átültetése nagyon vontatottan halad. Első kezdeményezésnek tekintendő, számos ponton változtatni kellene rajta. A továbbfejlesztés szükségessége ismert. A modern digitális gazdaság és társadalom nem képzelhető el nyílt adatok nélkül. Elég, ha csak arra utalunk, hogy a korszerű városfejlesztés „okos város”-ként ismert áramlatának, amely egyre inkább meghatározó szerepet kezd játszani, egyik alapvető feltétele a nyílt adatok elérhetősége és szabad használata.

 

Készül a továbbhaladás irányait kijelölő „Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról”,  de még nem került társadalmi vitára. Nem légüres térben fogalmazódott meg. A jelenleg aktuális Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020, amely a 2020-ig érvényes közigazgatás-fejlesztési elképzeléseket tartalmazza kiemelt fejlesztési irányként határozza meg a nyílt adatok és a közadatok újrahasznosításának kérdését: „A nyílt adatok, a közadatok újrahasznosítása, a nagy adathalmazokban (big data) rejlő lehetőségek kiaknázása, a nemzeti-infrastruktúra kiépítése mind EU-s irányelvekben és stratégiákban megfogalmazott követelmények, melyeket jelen Stratégia is kiemelt fejlesztési irányoknak tekint.” (…) “Az ügyfélközpontú és állampolgár-közeli Digitális Állam kiépítése során törekedni kell olyan konkrét intézkedések megvalósítására, melyek e célok érvényesülését is szolgálják.” (7.4 Digitális Állam felépítése)

 

Az Internetről folytatott konzultáció eredményeképpen megalkotott Digitális Jólét Programja konkrét feladatokat és határidőt ír elő:

„g) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter közreműködésével a közadat-vagyon teljes körű felmérésével készítse el a közadat-katasztert, illetve a nemzetgazdasági és vállalati versenyképesség erősítése érdekében a közadatok széleskörű újrahasznosításához szükséges intézkedésekről szóló 1310/2015. (V. 21.) Korm. határozat 4. pontja nyomán készülő fehér könyv alapján készítsen előterjesztést a személyes adatnak nem minősülő közadatok újrahasznosításának lehetőségeiről. Az előterjesztés tartalmazza a kormányzati adatpolitika stratégiai térbe történő illesztését, valamint a szükséges jogszabályi változásokat is,

Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, belügyminiszter Határidő: 2017. március 31.”

 

Hivatkozások:

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotörvény)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV

2012.évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148883.295522

Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Stratégia 2014-2020

http://www.kormany.hu/download/8/42/40000/K%C3%B6zigazgat%C3%A1s_feljeszt%C3%A9si_strat%C3%A9gia_.pdf

2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=193374.317096

További tájékozódáshoz

Kézikönyvek, átfogó ismertetések, alapelvek

Open Government. Collaboration, Transparency, and Participation in Practice

Daniel Lathrop, Laurel Ruma,  2010

https://github.com/oreillymedia/open_government

 

Open Government Data: The Book. 2nd ed.

Joshua Tauberer, 2014

https://opengovdata.io/

 

Beyond Transparency: Open Data and the Future of Civic Innovation Paperback

Brett Goldstein, Lauren Dyson (szerkesztők), 2013

http://beyondtransparency.org/

 

Open data in government: how to bring about change

Open Data Institute, 2015

http://theodi.org/open-data-in-government-how-to-bring-about-change

 

Open Data Handbook

Open Knowledge Foundation, 2012

http://opendatahandbook.org/

átdologozott magyar fordítása a W3C Magyar Irodája szerkesztésében, 2015

http://w3c.hu/forditasok/Open-Data-Handbook/OpenDataHandbook_hu.pdf

 

The Data Revolution: Big Data, Open Data, Data Infrastructures and Their Consequences

Rob Kitchin, 2014

http://www.amazon.com/Data-Revolution-Infrastructures-Their-Consequences/dp/1446287483

 

A BIG DATA ökoszisztémája

Bőgel György, 2015

http://www.typotex.hu/book/6924/bogel_gyorgy_a_big_data_okoszisztemaja

 

Közadatok újrahasznosítása

Képviselői Információs Szolgálat, 2015

http://www.parlament.hu/documents/10181/303867/2015_19_kozadatok_ujrahasznositasa/b97ac944-f818-44a9-9142-68cb1c018c8d

 

Kapcsolt nyílt kormányzati adatok és kutatásuk keretei Magyarországon

Dr. Munk Sándor, Fleiner Rita, Micsik András, Sikolya Zsolt, Nyáry Mihály, 2014

http://uni-nke.hu/uploads/media_items/kapcsolt-nyilt-kormanyzati-adatok-es-kutatasuk-keretei-magyarorszagon.original.pdf

 

The Annotated 8 Principles of Open Government Data

2007-től folyamatos

https://opengovdata.org/

 

Open Government Data Maturity Model

https://razor.occams.info/pubdocs/ogdmatmodel.html

 

Open Data Field Guide : A comprehensive guide to ensuring your open data program serves you and your citizens

Socrata

https://www.socrata.com/open-data-field-guide/

 

Open Data Policy Guidelines

Sunlight Foundation

http://sunlightfoundation.com/opendataguidelines/

 

Open Data Guide : A guidebook for state & local government officials who want to get started with open data

http://opendata.guide/

 

Default to Open

Code for America

https://www.codeforamerica.org/resources/providing-access/open-government

 

5 ★ OPEN DATA

http://5stardata.info/en/

 

Fontos szervezetek

Open Data Institute

http://theodi.org/

 

Open Knowledge Foundation

https://okfn.org/

 

Sunlight Foundation

http://sunlightfoundation.com/