Magyarország

A közszféra adatainak használatát jelenleg alapvetően két törvény szabályozza: a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról és a 2012. évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról. Mindkét jelentős törvényt módosításokon esett át.

Infotörvény

Az Infotörvény jelentősége, az információszabadsággal, átláthatósággal, adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések mellett, az, hogy ebben határozzák meg azokat az általános fogalmakat, amelyekre minden további az adatokkal kapcsolatos rendelkezés, jogi szöveg hivatkozik, például: személyes adat, közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat. Továbbá fontos kiemelni ez a jogszabály rendezi el a Nemzeti Adatvédelmi Hatósággal kapcsolatos jogi kérdéseket.

Közadatokról szóló törvény

A közadatokról szóló törvény meghatározza az újrahasznosítás során alkalmazandó alapvető fogalmakat:  hivatalos nyílt szabvány, adatigénylő,  informatikai eszközzel automatikusan feldolgozható formátum, közadat, közfeladatot ellátó szerv, kulturális közadat: nyílt formátum, újrahasznosítás, újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátás.

Emeljük ki az újrahasznosítás meghatározását: „.újrahasznosítás: a közadat vagy kulturális közadat felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti, a közfeladat ellátását előíró jogszabályból eredő célkitűzésen, amire az adatot előállították;”

A törvény kimondja,hogy  a közfeladatot ellátó szerv nem alkalmazhat önkényes megkülönböztetést a közadatok újrahasznosítását kérelmező igénylők között, és nem lehet kizárólagos jogokat biztosítani a közadatok újrahasznosítása során.

 

Közadatokért fizetendő díj

Az újrahasznosítás céljából igényelt közadatokért díjat számolhat fel az adatok kezelője.  A díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének határköltségét. A határköltség az annak költsége, hogy egy adott adatkészletből még egy példány előállítása mennyibe kerül. Például ez lehet a fizikai adathordozó (CD-, vagy DVD-lemez) ára, plusz a lemezre írás költsége. Függetlenül attól, hogy az adatkészlet eredeti előállítása – gyűjtés, feldolgozás, őrzés, stb. – mennyibe került.

Sajnálatos módon ez az általános szabály nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a közadatok gyűjtésnek, előállításának, feldolgozásának, terjesztésének költségeit az adat kezelője saját bevételéből kell, hogy fedezze. Ez esetben érvényesítheti költségeit, maximum öt százalékos nyereséghányaddal megnövelve azokat.

 

Az adatok formátumával kapcsolatban a törvény előírja az adatok elektronikus, automatikus feldolgozást megengedő formátumát.

A törvény végrehajtása, a napi gyakorlatba való átültetése nagyon vontatottan halad. Első kezdeményezésnek tekintendő, számos ponton változtatni kellene rajta. A továbbfejlesztés szükségessége ismert. A modern digitális gazdaság és társadalom nem képzelhető el nyílt adatok nélkül. Elég, ha csak arra utalunk, hogy a korszerű városfejlesztés „okos város”-ként ismert áramlatának, amely egyre inkább meghatározó szerepet kezd játszani, egyik alapvető feltétele a nyílt adatok elérhetősége és szabad használata.

 

Készül a továbbhaladás irányait kijelölő „Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról”,  de még nem került társadalmi vitára. Nem légüres térben fogalmazódott meg. A jelenleg aktuális Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020, amely a 2020-ig érvényes közigazgatás-fejlesztési elképzeléseket tartalmazza kiemelt fejlesztési irányként határozza meg a nyílt adatok és a közadatok újrahasznosításának kérdését: „A nyílt adatok, a közadatok újrahasznosítása, a nagy adathalmazokban (big data) rejlő lehetőségek kiaknázása, a nemzeti-infrastruktúra kiépítése mind EU-s irányelvekben és stratégiákban megfogalmazott követelmények, melyeket jelen Stratégia is kiemelt fejlesztési irányoknak tekint.” (…) “Az ügyfélközpontú és állampolgár-közeli Digitális Állam kiépítése során törekedni kell olyan konkrét intézkedések megvalósítására, melyek e célok érvényesülését is szolgálják.” (7.4 Digitális Állam felépítése)

 

Az Internetről folytatott konzultáció eredményeképpen megalkotott Digitális Jólét Programja konkrét feladatokat és határidőt ír elő:

„g) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter közreműködésével a közadat-vagyon teljes körű felmérésével készítse el a közadat-katasztert, illetve a nemzetgazdasági és vállalati versenyképesség erősítése érdekében a közadatok széleskörű újrahasznosításához szükséges intézkedésekről szóló 1310/2015. (V. 21.) Korm. határozat 4. pontja nyomán készülő fehér könyv alapján készítsen előterjesztést a személyes adatnak nem minősülő közadatok újrahasznosításának lehetőségeiről. Az előterjesztés tartalmazza a kormányzati adatpolitika stratégiai térbe történő illesztését, valamint a szükséges jogszabályi változásokat is,

Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, belügyminiszter Határidő: 2017. március 31.”

 

Hivatkozások:

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotörvény)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV

2012.évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148883.295522

Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Stratégia 2014-2020

http://www.kormany.hu/download/8/42/40000/K%C3%B6zigazgat%C3%A1s_feljeszt%C3%A9si_strat%C3%A9gia_.pdf

2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=193374.317096